Nyári nyalánkságok cseresznyéből, meggyből
Gyógybogyók
A cseresznye tartalmaz káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort, valamint A-, B- és C-vitamint. Vértisztító hatása révén enyhíti a köszvényes fájdalmat, a reumát; aki pedig még hajlamos a pattanásra, vagy akinek hormontermelése már akadozik, az most iktasson be étrendjébe egy cseresznye-kúrát. A meggy érési ideje hosszabb, ezért még nyár derekán is élvezhetjük fanyar, savanykás aromáját. Gyógyhatásaiban hasonlít a cseresznyéhez: mivel serkenti a máj és a vesék működését, jótékonyan hat a szívre is. A B-vitaminok minden fajtája megtalálható benne, ezért segíti az emésztést és kisimítja a görcsös idegeket. Eredményesen gyógyítja a légzőszervek meghűléses betegségeit. A kalcium, a kálium és a magnézium együtt végzik a vér megtisztítását, a szívizom megerősítését és szabályozzák a szívverést. Kúraszerűen gyümölcsléként javallott: a kimagozott gyümölcsöt összeturmixolják, és a finnyásabbak gézen átszűrik.
A legeslegjobb persze egyenesen a fáról szemezni a friss cseresznyét, meggyet, de ezt nem sokan tehetjük meg. Azt viszont igen, hogy télen is az asztalunkra kerüljenek a nyarat idéző gyümölcsök. Mindkettő jól tűri az aszalást, a mélyhűtést. Befőttet, kompótot is készíthetünk belőlük, ami nemcsak desszertpótló, de húsok mellé adva pikáns kiegészítő. A cseresznye és a meggy szívesen-ízesen kívánkozik sokféle süteménybe. Ehhez ad ötleteket Szeged egyik legjobb cukrászmestere, Szabadi István.
Mennyei meggyesek
Akár meríthetünk Mátyás-korabeli receptúrákból is, mert ennek a két gyümölcsnek a vadfajtái régóta ismertek, mondja a mester, aki családi vállalkozásban viszi szegedi cukrászműhelyét és a Kati cukrászdát.
A meggyes repertoárban különféle linzerkarikák, rétesek, piték, pohárkrémek, piskóták, torták sorakoznak. Szilárdan tartja magát az a közhiedelem, hogy a gyümölcsös édességek kevésbé hizlalnak, mint a krémmel töltöttek, ezért időnként a legelszántabb fogyókúrázók is megengednek maguknak nála egy-egy ilyen ínyencséget. A másik téveszme, hogy milyen jó a növényi tejszín. Szabadi mester is elismeri: jó állagú. Ám nála a tejszínes sütemények tejszín ízű tejszínből készülnek, mert szerinte az íz a legfontosabb.
A cseresznyét inkább frissen ajánlja megenni, mert ha sütik-főzik, elveszti ízkarakterét. A meggyes süteményekhez az aprított gyümölcsből készíti a tölteléket cukorral, fahéjjal, amivel a meggy tökéletes harmóniában van. Esetleg diót is tesz hozzá, de lékötő anyagot feltétlenül, amire a háztartásokban hagyományosan a zsemlemorzsát használják. A mester szerint csak az alkotói fantázia szab határt a töltelék felhasználhatóságának, ezért ahány cukrászda, annyiféle meggyes sütemény. Otthon levest készít belőle, úgy, hogy az egy kiló kimagozott meggyet egy kicsit megtöri a turmixgépben, és hozzátesz fél liter vizet, valamint cukrot és fahéjat. Vékony, 5-8 deka liszttel készült tejszínes habarással engedi fel, ha a gyümölcs már nem roppan.
Fagylaltját viszont otthon csak a bátrabbak és főleg az edzettebbek próbálják ki, mert a művelet felér egy komoly karizom-erősítő tréninggel. Házi méretekben fél kiló, magozott gyümölcshöz 15 deka kristálycukrot adunk, összekeverjük másfél deci vízzel és egy tojás fehérjével. Addig kell keverni, ameddig a cukor teljesen elolvad. A fagylalt elkészítéséhez sem kell más, csak egy nagy műanyag vödör, meg beleállítva egy krómozott üst. A kettő közti rést tört jéggel kell kitölteni, és az üstben addig kevergetni a meggymasszát, ameddig kijegesedik. Állítólag már 10-15 percnyi, folyamatos kavargatás után lehet is kanalazni a frissen készült fagylaltot, amely sorbet-szerű, jeges tünemény lesz. Ha mégsem találjuk eléggé kristályosnak, tehát keménynek, akkor egy gyors mozdulattal tegyük rövid időre a mélyhűtőbe, ahol garantáltan megkapja kívánt állagát. Kevesen büszkélkedhetnek ilyen saját készítésű desszerttel, amiből tejszínhab hozzáadásával parfait lesz. Ez is mélyhűtőben, ónformában dermedve nyeri el végső formáját, és mi tagadás, mennyei.
(forrás: HVG)